SZÖVETSÉGBEN A TERMÉSZETTEL

–

Olyan kistermelői kert lett kialakítva, ami képes együttműködni a helyi környezettel, az állat és növényvilággal. Emiatt olyan tájfajták kerültek kiválasztásra, amik jellemzőek az adott tájegységre. Mivel a kert talajadottságai jelentősen eltérnek a szűkebb környezetétől, jelenleg olyan magyar fajták és tájfajták kerültek termesztésbe, melyek a kerthez hasonló adottságú helyekről származnak.

A kert évekig parlagon hevert, így kiindulásként meg lehetett vizsgálni, milyen vadnövények (gyomok) találhatóak a kertben. Ezen növények termesztett „testvéreit” lettek kiválasztva, melyek az alkalmazkodóképességük miatt minimális külső beavatkozást igényelnek, önállóan is életképesek.

A későbbiekben növénytársításokat vannak tervben, amik egyrészről lehetőséget teremtenek a homokos talaj vízmegtartó képességének (kipárolgás csökkentés) javítására a talaj takarása révén, másrészt minimalizálják a gyomszabályozás szükségességét a terület telítettsége/foglaltsága révén. Harmadrészt pedig segítenek távol tartani a termesztett növények károkozóit, esetleg pótlólagos tápanyaghoz juttatják egymást. Összefoglalva kölcsönösen előnyös növénykapcsolatok kialakítására a cél.

A termelésbe vont növények köre a kert környezeti adottságaihoz vannak igazítva, nem a piaci kereslethez. A termelési módszerek nem a fajlagos jövedelem maximalizáláshoz vannak igazítva, hanem a kertfenntartás erőforrás igényének minimalizálása a cél, a lehető legnagyobb értékes termény maximalizálása mellett. Így értelemszerűen olyan növényeket lettek kiválasztva, amik öntözés mentesen minimális külső tápanyag bevitelt igényelnek, valamint nem kell műtrágyát, kemikáliákat használni. Így ráfordítás hatékonyabb termelést lehet folytatni, ami hasonlít a természet alapvető gazdaságosságához.